Októberi boldogságórák a 2.a-ban

Ki ne szeretne optimista lenni? Az optimistább szemlélet nemcsak a hangulatunkra, de mentális és fizikai egészségünkre is kedvező hatással lehet. Önmagunk ostorozásának és a pesszimista gondolatok elhatalmasodásának megakadályozása nem lehetetlen. A tanult optimizmus annak a képességünknek a fejlesztését jelenti, melynek segítségével pozitív nézőpontból észleljük a körülöttünk lévő világot!

Bármelyik mellett tesszük is le a voksunkat, fontos tudnunk, hogy a pesszimizmus és optimizmus részben öröklött vonások, amelyek kialakulására a korai élményeink is hatással vannak, viszont képesek vagyunk elsajátítani olyan készségeket, amelyekkel erősíthetjük optimizmusunkat.

„Az optimizmus a jövőbe vetett általános bizalom, amelyet az a széles körű elvárás jellemez, hogy az eredmények valószínűleg pozitívak lesznek”. Tehát lehetőségünkben áll alakítani gondolkodásmódunkon."

Ebben a hónapban is sokféle módon dolgoztuk fel a hónap témáját.

1.) Aranyosi Ervin versén keresztül elemeztük mindennapjainkat. Nagyrészt tőlünk függ a napunk, milyen lesz, milyenné tesszük. Sok múlik rajtunk, a hozzáállásunkon, a nézőpontunkon.

Aranyosi Ervin: Fesd színesre a napod!

Minden egyes reggel kapsz egy szürke képet.
Ha te úgy akarod, egész nap ezt nézed!
Ezért a világot szürke színben látod:
– szürke valóságod, szürke minden álmod.

Persze van mód arra, mikor reggel felkelsz,
ecsetedért nyúlhatsz, színeket keverhetsz!
Egy kis vidámsággal, némi élénkséggel
elbánhatsz a nyűggel, minden nehézséggel.

2.) Az egyik legkézenfekvőbb boldogságforrás a zene. A Zene Világnapján elmentünk a Városi Könyvtárba ünnepelni. Zenét hallgattunk, énekeltünk, régi lemezjátszón hallgattunk kedves dalokat. A zene mindenkit boldoggá tesz, átsegít a problémákon.

3.) Az Állatok Világnapján sokat beszélgettünk kedvenceinkről, ők mennyi örömet, boldogságot adnak nekünk. Gyurmába is öntöttük őket.

4.) Többször játszottuk a "Forró zuhany" c. kedvenc játékunkat. Egy gyermek középre áll és csak ontjuk felé a pozitív tulajdonságokat, amiket róla tudunk mondani. Érdekes látni, hogy a dicsérő gyermekek is mennyire mosolyognak és milyen örömmel mondják a kedves szavakat társuknak. A megdicsért gyermek pedig szó szerint úszik a boldogságban. Ez nagy pozitív löketet ad mindig nekik.

5.) Színházban voltunk: a Frakk, a macskák réme című előadáson. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek, igazán közel állt hozzájuk a téma és nagyon tetszett nekik a pozitív végkifejlet.
A színházban viszont rácsodálkoztak a nézőtéren egy fogyatékos csapatra. Mély nyomot hagyott bennük. Másnap az első teljes órát ennek a témának szenteltük. Kik ők, milyenek, milyen lehet az életük, hogy viselkedjünk velük, hogy segíthetünk, …

Mélyen megérintett ez a tanóra. Nagyon érzékeny lélekről tettek tanúbizonyságot a gyerekek.

Rögtön értékelték az egészségüket, s mindent, amit eddig észre se vettek. Nagyon elgondolkodtató pillanatok voltak. De  azt hiszem mindennél többet értek. Értékeljük a jót, amink van, nem is természetes ez mindenkinek, hiszen...

6.) Optimista szemüveget készítettünk, hogy tudatosan a jót lássuk a világban és a különböző helyzetekben. Rossz pillanatokban is feltették, segítsen a varázsa.

7.) Képregényt csináltunk- egy negatív eseménynek tudatosan rajzoltunk pozitív végződését. Eleinte nehezen ment, majd egyre jobb ötletek születtek. Minden csupán nézőpont kérdése. Ezt tanulgatjuk.

8.) Elemeztük egyik kedvenc írónk, Janikovszky Éva idézetét:

"Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai."

Úgy érzem, ez a hónap is hasznosan telt. Ezek a pillanatok nagyon fontosak, mély nyomokat hagynak bennünk, együtt fejlődünk általuk. Próbáljuk a szemléletünket tudatosan jobbá változtatni.

Illésné Kun Hajnalka