A 4.a osztályosok áprilisi boldogságórái

A megbocsátás feltételezi, hogy valami olyan sérelem történt, amit nem tudunk elfogadni, feldolgozni, és ezért haragszunk vagy legszívesebben meg nem történtté szeretnénk tenni a múltat. A megbocsátásnak tehát az a célja, hogy visszaállítsuk a sérelem előtti állapotunkat.

Sérelemnek leggyakrabban azt éljük meg, amikor valakitől kritikát vagy elutasítást kapunk, vagy cserben hagy minket egy fontos helyzetben. Ezekre a kellemetlen helyzetekre gyakran reagálunk hasonló módon, például megpróbáljuk elkerülni, megszüntetni vagy kontrollálni ezeket az élményeket. A sérelmek átélése után természetes reakció a düh, vagy harag átélése.

Továbbá nem mindegy, hogy kitől kapjuk a sérelmeket, hiszen attól esnek legfájóbban, akik hozzánk közel állnak és fontos személyek számunkra. Amikor egy ilyen biztonságos kapcsolatban átéljük a sérelem következtében fellépő kellemetlen érzelmi állapotot, akkor gyakran a fizikai fájdalomhoz hasonló érzéseket élünk át, valamint csökken a szerethetőségünkbe vetett hitünk és gyengül a bizalom is.

Ha képesek vagyunk megbocsátani, elfogadni és elengedni a múlt sérelmeit, ha nem rágódunk tovább, ezáltal csökkenhet a bennünk lévő fájdalom, harag vagy ellenségesség, és növekedhet a másik irányába érzett elfogadás, szeretet, ami megkönnyebbüléssel járhat. Ezek a pozitív érzések pedig kedvező hatással vannak a testi és lelki egészségünkre is, hiszen nem terheli a lelkünket tovább a múlt fájdalma. A megbocsátó, kiengesztelő magatartás helyreállítja a fontos kapcsolatokban a felborult egyensúlyt és utat nyithat az újra közeledés felé.
A megbocsátás során fontos az építő hozzáállás, vagyis a társas harmóniára és fejlődésre törekvés. A szeretetből fakadó megbocsátás nincs feltételekhez kötve, mert a szeretet diktálja.

A témát rendkívül sokoldalúan, nagyon sok idő alatt dolgoztuk fel:

1.) Rengeteget beszélgettünk arról, amikor minket bántottak meg. Milyen érzés volt ez, s hogy esett a bocsánatkérés? Milyen érzés volt, amikor mi bántottunk meg valakit, nehéz-e bocsánatot kérni, s utána mit érzünk? Nagyon sokat és nagyon őszintén meséltek a gyerekek. Örömmel töltött el, hogy rájönnek, mennyire jó dolog, ha megbocsátanak nekünk.

2.) Sajnos az osztályban több alkalommal probléma merült fel a hónapban a társak között, ezeket együtt mindig megbeszéltük osztályszinten, külön, együtt, s a szülőkkel. Megoldási javaslatokat gondoltunk ki közösen. Bocsánatot kértünk, megbántunk, őszinték voltunk, megbocsátottunk és megkönnyebbülve kezet fogtunk.

Mivel a gyerekek serdülni kezdenek, sajnos hevesebbek, erősebbek az érzelmeik, kritikusabbak, gyorsabban ítélnek és cselekszenek. Egyre több konfliktus alakul ki, s egyre gyakrabban szükséges ebbe beavatkozni. Szerencsére ezeket együtt sikerül megoldani.

3.) Játékos feladatok (rejtvény) keretében jártuk körül a SAJNÁLOM szót. Megbeszéltük ennek igazi, mély értelmét. Erről énekeltünk is: "Sajnálom, kérlek bocsáss meg, ..."

4.) Rajzoltunk, színeztünk bocsánatkérő üzeneteket.

5.) "Forró zuhany" játék keretében pozitív tulajdonságaikkal bombáztuk a 2 legtöbb konfliktust előidéző gyereket. Boldogan hallgatták, hogy a sok megszidás és probléma mellett mégis mennyi értéket találnak bennük a társaik. Ez nagyon tanulságos volt.

6.) A hónap során három NAGY KIBÉKÜLÉS is volt, mely mögött sok közös munka van.

Az egyik legnehezebb és legtöbb érzelmet felszínre hozó hónap volt, nagy eredményekkel. Érdemes volt ennyi energiát áldozni a problémákra.