Iskolatörténet
A Zrínyi iskola története kezdetektől a második világháborúig:
Nagykanizsán a polgári iskola felállításáról az 1869. december 11-én tartott közgyűlésen döntöttek. A polgári fiúiskolában a tanítás 1872. október 21-én kezdődőtt (a Csengery utcában bérelt helyiségben). Az iskola 1876/77-től lett hatosztályos és 1878-ban kapott új épületet, amelyben a földszinten elemi iskola működött, a polgári iskola az emeleten volt elhelyezve. 1911/12-ben már párhuzamos osztályokkal működött az iskola. A polgári leányiskolában 1892. január 4-én kezdődött meg a tanítás a polgári fiúiskola mellett, a régi szárnyépületben (mai Ady utcai szárny). Új épületet ennek helyén 1897. november 3-án kapott az iskola. 1898/99-től párhuzamos osztályokkal működött. 1901-ben megtörtént az iskola államosítása. Mindkét intézményben a tanításon kívül is élénk tevékenység folyt. Zenekar és énekkar működött, tornaünnepélyt rendeztek, és önképzőkör munkálkodott.
A két iskola fejlődésében az első világháború törést hozott. Az iskoláknak is be kellett kapcsolódniuk a hadigazdálkodásba. Az 1918/19-es tanévben a spanyolnátha-járvány miatt többször is szüneteltetni kellett a tanítást. A háború után újraindult az iskolai élet. A leányiskola az 1920/21. tanévtől 1923/24-ig önálló igazgatás alá került, majd 1924 szeptemberétől ismét közös igazgatású a két intézmény, hogy aztán 1928-ban ismét kettéváljon. Ekkor a polgári fiúiskola Zrínyi Miklós, a leányiskola Zrínyi Ilona nevét vette fel.
A második világháború első éveiben a tanítás viszonylag zavartalanul folyt, bár a hadigazdálkodásban, segélyezésben a kormányzat ugyanúgy számított az iskolákra, mint az első világháborúban. Nagy változást az 1944/45-ös tanév hozott. A tanítást a harctéri, hadműveleti események miatt 1944. október 25-től beszüntették. A tanítás Nagykanizsa valamennyi iskolájában 1945. április 13-án kezdődött újra. 1945 nyarán megszületett az új magyar iskolarendszer, amelyben a legalapvetőbb szervezeti változást az általános iskola létrehozása jelentette. Ezzel egyidejűleg megszűnt a polgári iskola.
A második világháború utáni időszaktól a rendszerváltásig:
A fiúpolgáriból Zrínyi Miklós Általános Iskola, a leánypolgáriból Zrínyi Ilona Általános Iskola lett. Később a leányiskola Ady Endre nevét vette fel. 1948-ban a koalíciós időket fokozatosan az egypárti diktatúra váltotta fel. Az iskola, az oktatásügy elsőrendű politikai és hatalmi ügy lett. Ezt nemcsak az életbelépett új tantervek, óratervek, az új tankönyvek tartalma és stílusa jelezte, hanem az is, hogy az iskolák politikai és központi indíttatású tevékenységben is részt vettek.
Az 1956-os események elérték az iskolát is. A felsős tanulók tüntettek, hogy töröljék el az orosz nyelv kötelező tanulását és a hitoktatást tegyék ismét kötelező tantárggyá. A forradalom után 1957 tavaszán normalizálódott a helyzet. 1958-ban társadalmi munka szervezésével színpadot hoztak létre. A színpad lehetőséget biztosított, hogy minden évben színelőadást tartsanak. Az előadások bevételéből a Fritz Celesztin tanár által 1952-ben adományozott balatonfenyvesi üdülőtelken megkezdődhetett az építkezés. Első ízben 1960-ban nyaraltak tanulók Balatonfenyvesen.
1960-tól a város megszüntette az iskolák nemek szerinti megosztását, minden általános iskola koedukált lett. 1960-ban megkezdődött az iskola felújítása, a régi vaskályhákat cserépkályhára cserélték és áttértek a gázfűtésre. A hatvanas években nagy hangsúlyt kapott a diáksport és a művészeti nevelés, ezt a hagyományt a mostani iskola is őrzi.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola történetének 1970-től 1990-ig terjedő időszakát a kiteljesedés éveinek nevezhetjük, mert az általános iskola struktúrája megszilárdult, a tantárgyaknak ismeretanyaga és követelményrendszere hosszú évekre stabilizálódott.
1978 augusztusában a Városi Tanács VB. kimondta az Ady és a Zrínyi iskolák összevonását. 1980-ban megtörtént a két általános iskola egyesítése. Az immár 28 tanulócsoportos iskolát az épület életveszélyessé válása miatt ki kellett költöztetni, hogy azt felújítsák és kibővítsék.
Az osztályokat a város hat pontján helyezték el ideiglenesen. A munkák két évig tartottak. A felújított iskola nemcsak küllemében, hanem funkciójában is gazdagodott. Az 1982-ben átadott iskola új tornateremmel, iskolai könyvtárhelyiséggel is bővült. Az osztálytermeken túlmenően előadókkal és szertárhelyiségekkel is gazdagodott. Lehetőség nyílt szaktantermek kialakítására.
Ének-zene tagozatos osztályokat indítottak és két énekkar is működött. 1988-ban indult el a sporttagozatos osztály. Testnevelési célokra a szabadtéri órák megtartására a Ságvári kert és az Olajbányász pálya jelentette a megoldást. Két iskolaotthonos csoport működött az iskola keretein belül, ezek a Szent Imre utcai épületben kerültek elhelyezésre.
A rendszerváltástól napjainkig:
Az iskola igazgatója Dr. Kelemen Ottóné volt 1977-től 1992-ig, őt Molnár Géza követte, aki 1992-től 1999-ig volt igazgató. Jelenlegi igazgatónk, Faller Zoltán 1999-től áll az iskola élén. A többször módosított közoktatási törvénynek megfelelően elkészültek az iskola fontos alapdokumentumai. Megtörtént az intézmény működési viszonyainak, céljainak önálló meghatározása.
A gyereklétszám csökkenése az egész országban probléma elé állította az iskolákat és fenntartóikat. Nagykanizsa közgyűlése 2003 februárjában számos radikális lépés megtételéről döntött. A Zrínyi iskolában a kilencvenes évektől fokozatosan csökkent a tanulócsoportok száma, a 2003/2004-es tanévtől a korábbi évektől eltérően csak 2 első osztály indulhatott. A közgyűlési határozat alapján a Vécsey Zsigmond Általános Iskola nem indíthatott a következő tanévben első osztályt. Startégiai célként jelölték meg a Vécsey iskola fokozatos leépítését. A közgyűlés 2004-ben kimondta a Zrínyi és a Vécsey iskolák összevonását, amely fokozatosan valósult meg. Két éven keresztül a Vécsey tagintézménye lett a Zrínyinek, ezután történt az egy telephelyre koncentrálás. A Vécsey iskola pedagógiai programjának alappillére a környezeti nevelés volt, amelyhez kapcsolódott az intenzív környezetvédelmi munka is. Az itt megfogalmazott alapelvek jól kapcsolhatók a Zrínyi iskola pedagógiai programjához, a kezdeményezések és munkák folytatódnak az elkövetkező években is.
Egységes iskolaként a 2005/2006-os tanévtől a 2013/2014-es tanévig az alapfokú művészetoktatás (modern tánc) feladatait is ellátta iskolánk.
Fenntartói döntés alapján 2011. augusztus 1-től iskolánk összevonásra került a Bolyai János Általános Iskolával. A Bolyai Tagintézmény 2024. szeptember 1-től fenntartóváltás miatt Bolyai János Református Általános Iskolaként önálló intézményként működik tovább, iskolánk pedig szintén önálló intézményként a Zrínyi Miklós Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános Iskola nevet viseli.
A 2023/2024-es tanévben zajlott az előkészítése a két tanítási nyelvű képzésnek, ami a 2024/25-ös tanévtől egy osztályban, felmenő rendszerben indult el iskolánkban.
Jó hírünket igazolják, illetve tovább növelik a napjainkban is elért átlagon felüli tanulmányi, kulturális és sporteredményeink. Sikereket értünk el a környezetvédelemben, a nemzetközi kapcsolataink fejlesztésében és az esélyegyenlőség érdekében végzett munkánkban is.
Az iskolatörténettel kapcsolatos további kutatáshoz ajánljuk a Halis István Városi könyvtár oldalait, ahonnan letölthetőek a régi iskolai értesítők:
- Elődünk, a Nagykanizsai Polgári Fiúiskola értesítői
- A Gróf Zrínyi Ilona Polgári Leányiskola értesítői
Iskolánk egykori tanárának, Vértes Imrének állít emléket leánya, Vértes Judit A tanító öröksége című kötetekben. Ennek kapcsán a Halis István Városi Könyvtár által működtetett gepiparikanizsan.nagykar.hu internetes oldalon a Zrínyi iskola történetére vonatkozó dokumentumok és fényképek találhatóak.
Korábbi jubileumi évkönyveink megtalálhatók és letölthetők a Halis István Városi Könyvtár weboldaláról vagy Dokumentumtárunkból:
